Először is tisztázzuk: normális, amit érzel. Kapunyitási krízis a szakszerű elnevezése, ami talán ma Magyarországon kevésbé ismert – legalábbis kevésbé nevén nevezett jelenség. Ennek ellenére bátran állíthatom: nem vagy egyedül a problémáddal.
Gyermekként mindannyian úgy gondolunk a huszas éveinkre, mint a leggondtalanabb és legeredményesebb éveinkre. Legalábbis a szüleink és a környezetünk állandóan ezt suggalják.
Valójában a szüleink nem is tévedtek olyan nagyot. A különbség mindössze annyi, hogy ők egy egészen más korban nőttek fel, és számukra ez valóban így lehetett. Nekik huszonévesen már stabil munkéjuk volt, és az első (sokszor már saját) lakásukban laktak. Természetesen házasságban, és akár egy gyerekkel együtt.
Nekik köszönhetően tökéletes képet kaptunk arról, milyen lehet életünk ezen szakasza: házasság, stabil munkahely, gyerekek, biztonság. Minden, amire csak vágyhatunk.
A mi generációnk már egészen más helyzetben van. Nevezhetjük a mostani huszonéveseket kevésbé szerencsésnek, de akár szerencsésebbnek is, az azonban tény, hogy egészen más a helyzet most, mint néhány évtizede volt.
A mostani huszonévesek között nem ritka, hogy még a szüleik házában élnek, akár még tanulnak valamelyik egyetemen, esetleg munkanélküliek, mert felmondtak az első munkahelyükön, ami közel sem olyan volt, mint amit elképzeltek. Ha te is hasonló helyzetben vagy, tudnod kell, hogy nem vagy egyedül ezzel.
Ráadásul nem is könnyen megoldható a helyzet. Ez az instant világ a kapunyitási krízisre bizony nem kínál instant megoldást.
Van azonban néhány általános igazság, amik segíthetnek neked is, hogy átvészeld ezt a nehéz időszakot.
Ne hagyd, hogy a diplomád határozzon meg téged
A legtöbb iskola bizonyosan állítja, hogy az a tudás, amit ott megszerzel hatalmas kincs. Ezzel a tudással felvértezve úgy tudsz elindulni az életben, hogy semmi gondod nem lesz, és ehhez csak egy dolgot kell tenned: tanulj szorgalmasan.
Talán már számodra is világossá vált, hogy ez bizony nem ilyen egyszerű.
Egyrészről könnyen lehet, hogy diplomával a kezedben rájössz, hogy tulajdonképpen ez téged egyáltalán nem is érdekel, másrészt pedig lehet, hogy egyszerűen csak nem is tudod, mihez kezdhetnél.
Iskolába járni viszonylag egyszerű. Tudod mit kell tenned, kitapasztalod a szükséges rutinokat, és biztonságosan mozogsz ebben a közegben, hiszen már 15-16 éve legalább különféle iskolákba jársz.
Ezzel szemben kikerülve a munkaerőpiacra rájössz, hogy ez valami más, mint amit eddig megszoktál.
Ne hasonlítsd magad másokhoz
Fontos, hogy észben tartsd: mindenki a saját tempójában nő és fejlődik, nem szabadna összehasonlítani magad senkivel.
Ezt persze már az iskolákban elrontják, ahol a különféle képességű és tempójú diákokat egymással is összehasonlítják, de kérlek, ne kövesd ezt a rossz szokást a valódi életedben. Ne hasonlítsd magad másokhoz.
Könnyen lehet, hogy sok korodbelinél látod már, hogy férjük/feleségük és gyermekeink is vannak. Biztosan te is örülsz és mosolyogsz, amikor látod, hogy egy ismerősödnek gyermeke született, de kérlek állj meg itt, ennél a jó érzésnél. Ne kezdj el azon gondolkodni, hogy vajon neked miért nincs még családod.
Engedj az elvárásaidból
Valld be bátran: nem ezt az életet képzelted el mielőtt a huszas éveidbe léptél. És ne izgulj, ez az érzés néhányszor még biztosan meg fog jelenni 30 éves korodig (vagy akár még azután is).
Miután évekig azt hallgattad, hogy mindenre és bármire képes vagy, mindent lehetséges elérned, ebben a korban kezdesz rádöbbenni, hogy ez nem így van.
Megvannak a saját képességeid, amelyek meghatároznak, amik lehetőségeket nyitnak előtted. Azokra kell fókuszálnod. Ezek a képességek befolyásolják, hogy milyen karrierbe érdemes kezdened, és az elérhető keresetedre is némileg hatással lesz. (Azért némileg, mert a lehetséges bevétel nagysága sok mástól is függ.)
Nem szabad ragaszkodni azokhoz az elképzelésekhez, amik még a középiskolás korodban születtek.
Figyelj oda önmagadra
Bár nem tűnik fontosnak, de minden személyes válság kezelésénél nagy jelentőséggel bír az öngondoskodás, vagy ahogy manapság mondják a self-care.
Ha túlzottan a jövőnkre koncentrálunk, hajlamossá válunk elfelejteni a jelent, és az alapvető napi szokásaink is sokszor háttérbe szorulnak.
Pedig a jól kialakított jó szokásoknak jelentős szerepe van a sikeres életben. Mire gondolok?
- elég alvás
- elegendő víz fogyasztása
- kiegyensúlyozott étkezés
- testmozgás
- megfelelő idő a szeretteinkkel
- hobby tevékenységek
Mindent összevetve tehát kijelenthetjük, hogy a kapunyitási krízis egy létező dolog, és nem vagy alien, ha úgy érzed, nem vagy a helyeden. Huszonévesnek lenni ma már nem olyan könnyű és egyértelmű, mint annak idején volt, ne légy szigorú magadhoz, és engedj az elvárásaidból is. És ne engedd, hogy mások túlzott elvárással legyenek feléd. Ne feledd: ez a te életed, csak te tudod jól csinálni.
Ha segítségre van szükséged ahhoz, hogy úgy indulj el az életedben, ahogyan az neked a legjobb, keress meg. Segítek megtalálni önmagad és mindazt, amire valójában vágysz.